A Hozd el a köved és a Sámánizmus

Hasonló írások erről: Hozd el a köved - Módszerek | 0

A Hozd el a köved és a Sámánizmus

Ez egy nehéz téma lesz… Légy nyitott kérlek…! Arra a szóra, hogy sámánizmus általában két reakció szokott történni. Az egyik a „Jaaaaj neee… Ne fárassz. Ez komoly? Már te is…?”- mondja és részvéttel, vagy lenézéssel az arcán elfordul. A másik a „Igen? Mesélj!” – mondja tágra nyílt szemmel. Most, egy kicsit nézzük ezt valahonnan középről, afféle arany középútról. Először is kis kanyarokkal a szimbolika területére sok érdekes motívumot találunk a kőről, mely ugye elengedhetetlen része a Hozd el a köved módszerének – még akkor is, ha azt gondolod, hogy ez kicsit gyerekes dolog. Várd ki a végét… Szóval sok szimbólumként ismeretes a kő. Az egyik – majd mindenki által ismert – az El Camino zarándokút megtételéhez kapcsolódik, ahol a zarándok, mintegy jelképezve „terhét”, nehézségét, problémáját, kérésének tárgyát, az út elején magához vett kövét sok száz kilométeren keresztül cipelve egyszer csak „leteszi a kövét” szimbolizálva ezzel a döntést, mellyel megválik attól valamitől, amely nem szolgálja fejlődésének útját. A másik – hogy az egyik kedvencünket említsem – a Zen kertek alapeleme, a kő, mely egyik értelmezésében a tudat stabilitását, a békét, a kimozdíthatatlanságot, de az erőt, a dinamizmust, az energiát is jelképezi. És persze még ezer példát tudnánk hozni, de nézzük a Hozd el a köved módszer köveit! A módszer alapszikráját adó pillanat Wayan sámánhoz kapcsolódik, akivel Bali szigetén ismerkedtünk meg. Bali egy különleges helye a világnak, ahol valamiért nagyon lassan tűnnek el a régi dolgok. Csak röviden, hogy érezd. Egész Indonézia – ami akkora, mint keresztben Európa – muzulmán. Kivéve Balit. Balin valahogy megmaradt a hinduizmus, ami lássuk be a muszlimmal szemben egy csodával határos történés. Ami még érdekesebb, az az, hogy a hinduizmussal szemben – ami tényleg nem tegnap érkezett a szigetre – a mai napig fennmaradt az az ősi sámáni kultúrai, amelyik teljesen érthetetlen módon erőkifejtés nélkül „dacol” az idő évezredeivel. Egyszerűen csak megmaradt, beleolvad a hétköznapokba és létezése annyira természetes, mint a mobiltelefon. Balin a világ leghétköznapibb dolga, hogy a sarki kisboltban összefutsz a helyi sámánnal, aki két utcával lakik arrébb, mint te.

De nézzük, ki is a sámán. Ha megengedjük magunknak, hogy ne folyjunk bele valamiféle nagy ezoterikus lexikonidézgetésbe, akkor a sámán egyszerűen egy olyan személy, aki érzékenysége, tanult tudása és gyakorlata révén jobban ismeri az emberi lélektant, mint a hétköznapi ember. Ez a tudás persze nem olyan „tudományos” mint a ma pszichológusaié, de működik. Ők a testek és lelkek amolyan „jó szerelői”. Hasonlatosak azokhoz a mesteremberekhez, akik ugyan nem rendelkeznek mély mérnöki tudással a gépek tervezéséről, anyagairól vagy speciális kohászati tudandókról, de a gyakorlatban ösztönösen nyúlnak bele dolgokba és két mozdulatból teszik helyre őket. Ha megkérdezzük őket, hogy pl. „mennyire kell meghúzni azt a csavart” a legtöbb azt feleli, hogy „érzésből”. Ezt persze egy mérnők megmosolyogja és komoly számításokkal igazolt értékeket fog megadni, amelyeket nyomatékkulccsal mérve az abszolút pontos beállításokat hozhatjuk létre, de ha megnézzük az öreg szakik kezét, bizony-bizony, ők ugyan ezt a végeredményt produkálják „érzésből”. Szóval a sámán, egy tudományos ismeretek nélküli „szaki” aki ösztönösen azért van tanulási fázis és beavatás …. nem???? alkalmaz technikákat amelyek működhetnek anélkül, hogy ők ismernék a pszichológiai magyarázatukat. Sőt anélkül, hogy esetleg a pszichológia szót ismernék…

Egy ilyen technika a kővel történő munka, melyet ha megvizsgálunk a sámán és a tudós oldaláról – bár a magyarázat más és más lesz –a lényeg nem változik. A lényeg pedig, hogy működik.

Fogj egy követ és kezdj el beszélni róla. A sámán azt mondja, hogy a kő megszólít és felismered benne önmagad – vagyis azt a részed, amivel éppen foglalkozol. Így, ha elkezdesz beszélni a kőről, a kő olyan tulajdonságait látod meg, amelyek „szinkronban vannak” a benned lévő problémával. A tudós azt mondja, hogy a téged foglalkozató probléma a tudatalattidból indirekt módon vezeti a figyelmedet, így azokat a dolgokat fogod „felismerni”, amelyek ehhez hasonlítanak, így nyilvánvalóan arról fogsz beszélni a kő jellemzésekor, ami benned van, hiszen ezért választottad. Érdekes dolog a pszichológiából a Rorschach-teszt. Ez a tintapacás „elemzés”, ahol a páciens a pacákat nézve mesél érzéseiről, képeiről, gondolatairól. A pacák nyilvánvalóan 3 másodperc alatt készült plecsnik és semmi tudatos tervezés nincs bennük. Azt a tulajdonságot használják, hogy az elme bármire képes rávetíteni önmagát és megtalálni benne azt, amit keres. Az ötlet a kővel, így nem egyedi, nem varázslat, nem is ősi, de nem is az új kor találmánya. Egyszerűen mindig jelen volt, amióta világ a világ. Egyszerűen egy tökéletes szimbólum arra, hogy egy gyakorlott segítővel megkeress magadban valamit, amire nem látsz rá.

A kő letétele a sámán számára az energiák elválasztása, a rossz, ártó erőktől és szellemektől való megszabadulás, amelyeket belezártunk a kőbe és így hatalmat nyerve felettük erőnk megtisztul és magunk mögött tudjuk hagyni őket. Ha szeretnénk, akkor a szellemekkel való békés együttműködésünk jeleként a követ illik úgy hátrahagyni, hogy az az energiák békés feloldódását segítse. Eltemethetjük, hogy egyé váljon a Föld energiájával, vagy vízbe dobhatjuk, hogy mossa el és vigye el a víz messzire. A pszichológus azt mondaná, hogy ez a megszemélyesítési technika segít abban, hogy minél jobban megéljük a döntést, melyben elhatározzuk a változtatást. Ami a legfontosabb, az tán az, hogy akkor, amikor fizikailag is megtesszük azt, hogy „letesszük a követ”, megtesszük az első valós lépést azért, hogy valami változzon és így a folyamat megkezdődik. Mindig az első lépés a legnehezebb. Sokan hosszú percekig nem tudják letenni a követ, hiába van meg a döntés. Ha viszont letettük, akkor már „úton vagyunk”. A folyamat elkezdődött és csak haladnunk kell. Sok pszichoterápiás módszer fel tudja tárni a változás útját, de sok esetben hazaérve már elvész a megvalósításhoz szükséges erő, mert ott kell megtenni az első élő lépést. Szóval… rafinált kis jószág egy kavics.

A megerősítő kő átvétele. Amikor a sámán átad egy új követ, abba együttesen beletesszük az új erőket és energiákat. Hordozzuk, mint egy védelmező, erőt adó amulettet, amelyben benne van a szándék és a sámánok segítségével beletett szellemi erő. A pszichológus azt mondaná, hogy egy emlékeztető van a zsebedben arról a döntésről, amit egy tiszta pillanatodban meghoztál, és segít abban, hogy felidézd azt az érzést, amikor szabadnak érzeted magad azáltal, hogy letetted a régi köved. Segít abban, hogy az előtted álló feladatra koncentrálj és ne aludj bele megint a hétköznapokba.

Hogy kinek van igaza…? A sámánok és a szellemek ereje, az univerzum energiája vagy csak az emberi neuronhálózat plaszticitása a kő hatékonyságának a titka…? Ezt úgyis te döntöd el, és az úgy pont elég is lesz ahhoz, hogy működjön. Hogy mi mit gondolunk erről…? Azt talán a Hozd el a köved és a Kvantumfizika írásunkban olvashatod el.

Szóval, ha van egy köved, hozd el bátran!


Eldöntöttem! Elhozom a kövem!

Még bizonytalan vagyok. Inkább küldjetek még ismertetőket.


 

 

 

Követés Dora Gyula:

Mérnök, Tanár, Coach, Techinkai búvár, Búvároktató tréner és Zen fertőzött... :-)

Fontos nekünk a véleményed, írd meg bátran!